Rózsaszín mágia- 3.fejezet

Amint becsukódott mögöttünk a buszajtó, minden szem ránk szegeződött.
A lányok rögtön elkezdték igazgatni a hajukat, összesúgtak, és a bátyámra villantották kihívó mosolyukat.
Elkezdtünk haladni a sorok között.
Mint mindig, elöl ültek a kevésbé népszerűbbek.
Egy szemüveges, szőke hajú, ránézésre elsős srác felemelte a táskáját a mellette lévő ülésről.
Kedves gesztus volt tőle, de milyen lenne így indítani az első sulis napomat?
Szóval tovább mentem.
Középen ültek az átlagosnak számító diákok. Akik se nem voltak menők, mint a busz hátuljában ülők, de éppenséggel lúzereknek sem voltak nevezhetőek.
Reméltem, hogy én is az „átlagosak” közé tartozhatok majd.
A busz közepében két lány – egy vékony, szőkés hajú, és egy hatalmas, csoki szemű, sötétbarna hajú – az ülésen térdeltek, és beszélgettek a mögöttük ülő barátnőjükkel. A lánynak hosszú, barna haja volt, épp, mint nekem. Valamin nagyon nevettek. Szimpatikusnak tűntek. Olyanoknak, akik talán befogadnának maguk közé.
Egy próbát megér.
- Sziasztok – mosolyogtam rájuk. – Szabad ez a hely? – mutattam a barna hajú lány melletti ülésre.
Egy pillanatra összenéztek, aztán azt mondták, hogy „persze, csüccs le!”.
Kezdésnek nem rossz.
- Te új vagy itt, ugye? – kérdezte a szőke lány.
- Öhm, igen… a családommal most költöztünk ide New Yorkból.
- Jó lehet ott élni. Amúgy Britney vagyok. A legjobb barátnőim Nicky – mutatott a csoki szemű lányra-, és Leila.
- Camil vagyok. – mondtam mosolyogva. Mikor észrevettem, hogy igencsak Kenny felé nézegetnek, aki a másik oldalon, egy csapat fiúval ismerkedik, hozzátettem: - Ő meg a bátyám, Kenny – vigyorogtam rájuk.
- A bátyád? Ő… - harapott az alsó aljába a mellettem ülő Leila.
- Cuki… - mondta Britney.
- Oké, muszáj a bátyámról beszélgetni? – nevettem fel.
- Bocsi. Mindig ezt csinálják ha feltűnik egy helyes pasi. Most meg itt van ő, és hát, valljuk be, tényleg jó pasi. Azzal a kócos frizujával, meg az izmos… - itt abbahagyta Nicky, mivel észrevette, hogy mind a hárman őt bámuljuk.
- Most meg mivan? Tényleg mindig ezt csináljátok…
- Öhm… már bocs Nicky, de nem mi elemezzük a kócos haját, meg a szexis testét… - világosította fel Leila, mire mindhármunkból feltört a röhögés. Nicky meg csak durcizott.
Rendes lányoknak tűntek, én meg hálát adtam az égnek, hogy mégse kell egész nap egyedül unatkoznom, és szomorkodnom az elcseszett életemen. Mert most kiváltképp szerencsésnek éreztem magamat, hogy már az első nap 3 barátot szereztem.
A busz megállt a suli parkolójában, mi meg egymás mellett haladtunk az épület felé.
A csajok eljöttek velem elkérni az órarendemet. Kiderült, hogy Britneyvel ma két közös órám is lesz, az első és az ötödik, míg Nickyvel a harmadik.
Az első óra angol.
Britney lelkesen magyarázott a suliról. A bálokról, a tanárokról, meg a pasikról. Elmondásából arra következtettem, hogy ebbe a suliba elég sok szívtipró jár. Egy jó pont.
Amikor a termünk elé értünk, elkezdtem parázni, amiről a buszon furcsa módon teljesen megfeledkeztem. „Nyugi, nem lesz gáz” – szorította meg a kezem Brit, majd beléptünk a terembe.
A terem elrendezését a buszéhoz tudnám hasonlítani. Elől a stréberek, középen az átlagosak, hátul a menő csajok és a szépfiúk.
Ahogy végignéztem a sorokon, megakadt a szemem valamin.
Vagy inkább valakin.
A srác a leghátsó sorban ült, és a padjából kifordulva beszélgetett a többi fiúval.
Szőkésbarna haja összekuszálva,vastag, érzéki ajka mosolyra húzódva.
Életemben nem láttam még ilyen helyes pasit…
Fekete kapucnis pulcsi volt rajta, és sötét farmer.
Csak álltam ott, rózsaszín válltáskám pántját szorongatva, és bámultam őt. Egyszerűen nem tudtam elszakítani a tekintetem róla.
Jesszus, észrevette hogy bámulom. De ciki, most biztos azt hiszi, hogy nem vagyok százas. Britney, hol vagy most? Miért nem csinálsz már valamit? Ó, te jó ég!
Engem figyel. Néz, de nem olyan „ennek elgurult a gyógyszere” nézéssel, hanem olyannal, amilyennel egy férfi néz egy nőt.
Végignézett rajtam, most pedig a szemembe néz. Egyenesen a szemembe! Annyira jóképű!
Talán tetszek neki?
Végülis nem vagyok csúnya. Sőt. Elég sokan kimondottan szépnek tartanak a hosszú, barna hajammal, a nagy, barna szemeimmel, meg a nőies alakommal. Nem panaszkodhatok.
Istenem, mit nem adnék, ha tetszenék neki.
De nem. Elnézett rólam. Nincs esélyem.
Eltéptem róla a pillantásom, és elindultam Bitney padja felé.
Úgy két perc múlva be is jött a tanár, és egész órán a Rómeó és Júliáról volt szó.
Én már elég sokszor olvastam, szóval aligha tudnának valami újat mondani róla.
Miután kicsengettek, megkérdeztem Britneytől, hogy ki az a srác.
- Szóval észrevetted. Vagyis, persze hogy észrevetted, hisz annyira dögös… - na, azért mégis más erről a srácról ezt hallani, mint a saját tesómról. – Liam Reynoldsnak hívják. Ő a suli legmenőbb pasija. Jobb ha tudod, nem rég szakított a barátnőjével, aki, minő meglepetés, a suli legmenőbb csaja. Christine Durst. – szinte undorodva ejtette ki ezt a nevet.
Hogy is hihettem hogy észrevett a suli legmenőbbike? Tiszta hülye vagyok. Nincs még egy ilyen szerencsétlen csaj, aki nem tudja megkülönböztetni a „hé, nézd ezt a csajt” nézést a „ki ez a senki és miért bámul így” nézéstől.
A csalódottságba még a gyomrom is belefájdult.